Ételallergiák

Most diagnosztizáltak ételallergiával

Szembesülni a ténnyel hogy gyermekemnél ételallergiát diagnosztizáltak, vagy hogy gyermekként ételallergiás lettél, sohasem könnyű. Tudnod kell azonban, hogy nem vagy egyedül! Hazánkban a 18 év alatti gyermekek 5-6% ételallergiás. Sokan járják már azt az utat, amin most Neked, és a családodnak el kell indulnia. Ez egy újratervezett élet kezdete. Sok olyan dologra kell figyelned, aminek korábban nem tulajdonítottál jelentőséget. Néhány tanáccsal ebben szeretnénk segíteni.

1. Ha bármiben bizonytalan vagy, vedd fel a kapcsolatot a kezelő orvosoddal. Nincs rossz vagy buta kérdés, a legrosszabb, ha megválaszoltalanul maradnak a bizonytalanságok, aggodalmak.
2. Az allergén elkerülésén – a megszorító diétán - kívül nincs mód az allergiás reakció kivédésére.
   
   1. kerüld az allergént tartalmazó ételeket és azokat is, amelyek nyomokban tartalmazhatják az adott allergént.
   2. Ne kísérletezz azzal, hogy mennyi mennyiséget fogyaszthatsz az adott allergénből mert ételveszélybe sodorhatod magadat!
   3. Mindig kérdezz rá az étel allergén összetevőire! Ebbe ne unj bele!
   4. Ne cserélgesd barátaiddal az ételed és az evőeszközeidet. Veszélyt jelent számodra.
3. Mindig legyenek nálad a vészhelyzet esetén alkalmazandó gyógyszereid.
4. (antihisztaminod és elsősorban az adrenalin injekciód -AAI)
   
   1. Ezt minden alakalommal ellenőrizd ahányszor elhagyod az otthonod.
   2. Tanuld meg és időközönként ismételd át az AAI használatát!
   3. Panasz esetén ne késlekedj annak beadásával!
   4. Bizonyos életkor felett tanítsad meg a barátaidat a rosszulléted tüneteire és az AAI helyes használatára.
5. Egyéni sürgősségi beavatkozási kártyádat a vészhelyzetben értesítendők telefonszámával mindig hord magadnál!
6. Tanuld meg az ételeken levő címkék értelmezését.
7. Ne engedd, hogy az ételallergiád átvegye a sorsod feletti irányítást, élj teljes életet!

Miért lettem/lett a gyermekem ételallergiás?

A diagnózissal való szembesülés után sokan teszik fel önmaguknak a kérdést, miért lettem, lett a gyermekem ételallergiás? Hol hibáztam, vétettem? Mit kellett volna másképpen tennem? 

Az ételallergia kialakulásában genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Gyakoriságuk az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt. Hazánkban egy 2022-s felmérés szerint a 3-18 éves korosztályban 2,5%-t ér el.Feltételezhetően a nemzetközi tendenciáknak megfelelően a gyakoriság nálunk is tovább fog növekedni. Egyéni szinten nagyon nehéz megelőzni az ételallergiák, egyáltalán az allergiák kialakulását. Fő okaként a modern életvitel következtében kialakuló barrier ( bőr, emésztőrendszer) károsodást és a mikrobiomunk megváltozását tartjuk.

A válasz, kissé talán szarkasztikusan a fenti kérdésre. hogy más évszázadba kellett volna születni. Ugyanakkor az egészséges életmód, elsősorban a rost dús táplálkozás a mikrobiomunkat egészségesebb irányba eltolva a jelenlegi kutatások alapján segíthet ételallergiánk enyhítésében esetleg kinövésében. 

Ételallergia kezelése

Jelenleg az ételallergiának nincs oki kezelése. Ezért az ételallergiásoknak két alapelvet kell betartaniuk és megtanulniuk.

1. Elkerülő diéta. Az allergén elkerülése, étrendből való kihagyása a legfontosabb teendő. Súlyos ételallergia esetén az ételallergénekkel nyomokban sem lehet találkozni. Ehhez nagyon tudatos életmódra van szükség. Át kell alakítani a vásárlási, főzési és étkezési szokásokat, és nemcsak az érintett gyermekét, felnőttét de a családét, közösségét is. Meg kell tanulni a rejtett allergének felismerését és a keresztszennyeződések kockázatát is figyelembe kell venni.
   • Ne feledjük: HA NINCS TALÁLKOZÁS, NINCS ANAFILAXIA!
2. Adrenalin injekció használata a súlyos, akut allergiás reakció ellátása. Véletlen, vagy nem kellő odafigyelés következtében kialakuló diéta hiba alkalmával, a szervezetbe kerülő allergén súlyos, un. anafilaxiás reakciót válthat ki. Meg kell tanulni ennek a felismerését és ellátását. Alkalmazni kell adrenalin autoinjektorunkat. Ennek feltétele, hogy mindig tartsuk magunknál, és lehetőleg kettőt. 

Klinikai vizsgálatok keretében, csakúgy mint más,- légúti, gyógyszer, rovarcsípés- allergéneknél az immunterápia már elérhető és biztató eredményekkel szolgál. A nem túl távoli jövőben valószínüleg az étel immunterápia alkalmazása lesz a megoldás ételallergiásaink számára.

Allergén kerülés

Allergén szinte bármi lehet (általában fehérjék) ami allergiás reakciót vált ki, így szinte bármelyik étel allergizálhat. Vannak azonban bizonyos ételek, amelyek nagyobb gyakorisággal válnak allergénné, mint a többiek. Ez a legyakoribb ételallergének 9-s csoportja. A következő ételek a tagjai: tej, tojás, földimogyoró, gabonafélék, halak, puhatestűek, diófélék, szója, kesúdió.

Az ételallergénekkel különbözőképpen kerülhetünk kapcsolatba. Leggyakrabban szájon át, elfogyasztásuk által kerülnek be a szervezetünkbe, de bőrön keresztül is kapcsolatba kerülhetünk velük és ritkán inhalációs úton a gőzüket belélegezve okoznak problémát. Az emberek nagyon gyakran érintik meg az orrukat, dörzsölik meg a szemüket így a kezünkről az orrba és a szem nyálkahártyájához bekerülő allergének szintén gondot okozhatnak.

Fontos megtanulnunk a különböző allergén előkerülési módokat, hogy hatékonyan tudjuk kivédeni az allergiás reakciókat.

1. Orális út – amikor szájon át kerül be az allergén
   1. Az allergének igen kis mennyisége is heves reakciót tud kiváltani, ha elfogyasztjuk lenyeljük. Ez a leggyakoribb útja az allergén szervezetbe kerülésének, de az allergén például nyállal is átjuthat, így egy ártalmatlannak tűnő puszi, csók is életveszélyes lehet, ha az aki adja elötte az adott allergént fogyasztotta.
   2. Fontos a kereszt-szennyeződések (cross-contamination) figyelembevétele is.
2. Bőr kontaktus
   1. Bőrünk kiválóan látja el védelmi feladatát és határolja el szervezetünket a külvilágtól. Ezért a bőrrel való érintkezés utáni súlyos allergiás reakció ritka. Az allergénnel való érintkezés helyén azonban, csalánkiütés, kipirosodás egyéb bőrtünetek felléphetnek.
   2. Fontos, hogy elsősorban a kisgyermekek nagyon gyakran érintik a szemüket orrukat szájukat a kezükkel így allergéneket vihetnek a nyálkahártyákhoz így növelik a súlyos allergiás reakciók veszélyét. A gyakori alapos kézmosás döntő jelentőségű a súlyos reakciók kivédésében.
3. Allergének belégzése az inhalációs út
   1. Nagyon ritkán okoznak súlyos reakciót, de néha a főzéskor keletkező gőzökbe kerülő allergiát kiváltó fehérjék súlyos reakciót is kiválthatnak.
   2. Az ételek illata önmagában nem okoz allergiás reakciót, mivel az illatokért felelős anyagok (VOCs- volatile organic compounds) nem fehérje természetűek.

Kim, J.S. and Sicherer, S.H. “Living with Food Allergy: Allergen Avoidance.” Pediatric Clinics of North America 58.2 (2011): 459-470.
Living confidently with food allergy Anaphylaxis Canada
Tulve, N. et al. “Frequency of mouthing behavior in young children.” Journal of Exposure Analysis and Environmental Epidemiology 12 (2002): 259–264.
Nicas, M., and Best, D.J. “A study quantifying the hand-to-face contact rate and its potential application to predicting respiratory tract infection.” Journal of Occupational Environmental Hygiene 5.6 (2008): 347-52.
Hefle, S.L. et al. “Consumer attitudes and risks associated with packaged foods having advisory labeling regarding the presence of peanuts.” The Journal of Allergy and Clinical Immunology 120.1 (2007): 171-176.
Perry, T.T. et al. “Distribution of peanut allergen in the environment.” Journal of Allergy and Clinical Immunology 113.5 (2004): 973-6

Papp G: Ételallergia prevalencia Magyarországon a 3-18 éves iskolai korosztály körében. MAKIT kongresszus 2022. Kecskemét

Azok a bizonyos cimkék a dobozokon

Hazánkban az allergének csomagoláson való feltüntetését az Európai Parlament és Tanács 1169/2011/EU rendelete szabályozza. Ez a rendelet 2011.december.13-n lépett hatályba és 2014.december.13-tól kötelezően alkalmazandó.

A rendelet alapján megkülönböztetünk előrecsomagolt és nem előrecsomagolt élelmiszereket. A tájékoztatást mindkét élelmiszer típus esetén kötelező megtenni, és az előre csomagolt élelmiszer esetén ezt a csomagoláson kell feltüntetni.

A nem előrecsomagolt élelmiszereknél is dokumentálni kell az allergének listáját de adott esetben a szóbeli tájékoztatás is megfelelő lehet.

Allergének amiket fel kell tüntetni:

Allergén összetevők:

• Glutént tartalmazó gabona (búza, rozs, árpa, zab, tönkölybúza, kamut és ezek hibridizált fajtáit tartalmazó gabonafélék és az ezekből készült termékek).
• Halak, rákok, puhatestűek és az azokból készült termékek.
• Tej, tojás (nem csak a tyúk) és azokból készült termékek, beleértve a laktózt is.
• Földimogyoró, szójabab, csillagfürt, szezámmag, diófélék, mandula, pisztácia és azokból készült termékek.
  Zeller és az abból készült termékek.
• Mustár és a belőle készült termékek.
• Kén dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/l koncentrációt meghaladó mennyiségben.

(A lista csak a leggyakrabban allergiát, vagy allergiaszerű tünetet okozó élelmiszereket, élelmiszer összetevőket sorolja fel. E mellett, az egyéni érzékenységtől függően még lehetnek olyan élelmiszerek, vagy élelmiszer összetevők, amik egyes egyéneknél allergiát, vagy allergiaszerű problémát okozhatnak, ezért nem jogszerű feltüntetni egy termék csomagolásán, hogy pl. allergénmentes.)

Az alábbi élelmiszereken nem kötelező feltüntetni az összetevők felsorolását:

1. friss gyümölcs és zöldség, beleértve a burgonyát, amelyet nem hámoztak meg, vágtak fel vagy kezeltek hasonló módon;
2. szénsavas víz, amelynek leírásában szerepel, hogy az szénsavval dúsított;
3. erjesztett ecetfélék, amelyek kizárólag egyetlen alapanyagból származnak, feltéve, hogy nem adtak hozzá más összetevőt;
4. sajt, vaj, savanyú tej és tejszín, feltéve, hogy nem adtak hozzá az előállításukhoz szükséges tej eredetű alapanyagoktól, élelmiszer-enzimektől és mikrobatenyészettől, illetve a friss vagy ömlesztett sajttól eltérő sajtfélék esetében az azok előállításához szükséges étkezési sótól eltérő összetevőt;
5. egyetlen összetevőből álló élelmiszer, amennyiben:

• az élelmiszer neve megegyezik az összetevő nevével; vagy
• az élelmiszer neve lehetővé teszi az összetevő jellegének egyértelmű azonosítását.

Nem előrecsomagolt élelmiszereknél is fontos azonban, hogy allergénekre intoleranciát okozó anyagokra szolgáló információk egyértelműek és közérthetőek legyenek.

Az allergiások és az allergiás gyermeket nevelő családok számára a legnagyobb problémát a „nyomokban tartamazhat” kifejezés értelmezése okozhat. Erről a NEBIH www.eteltcsakokosan.hu oldala a következőket írja.

„Az élelmiszerek csomagolásán a „nyomokban tartalmazhat” kifejezést akkor szükséges használni, ha a gyártás során a keresztszennyeződés lehetősége fennáll. Ez azt jelenti, hogy olyan üzemben vagy gyártósoron készül az élelmiszer, ahol nincs elkülönítve az allergént tartalmazó és az allergént nem tartalmazó termékek gyártása, ezért nem lehet kizárni, hogy az allergén anyag átkerülhetett pl. a levegőben, vagy a berendezés réseiből kimosódva másik élelmiszerre is. A „nyomokban tartalmazhat” kifejezéshez nem kapcsolódik határérték, az is elképzelhető, hogy nincs az adott termékben keresztszennyeződésből származó anyag, de nem lehet kizárni teljesen a jelenlétét, így a súlyos ételallergiával küzdők számára az ilyen jelöléssel ellátott termékek fogyasztása nem ajánlott.”

Forrás:

• https://www.retailstore.hu/minden-amit-az-allergen-anyagok-jeloleserol-tudni-kell
• A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE  (2017. július 13.)

a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet II. mellékletében felsorolt, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek élelmiszerekben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatásról

• https://eteltcsakokosan.hu/nyomokban-tartalmazhat/