Anaphylaxia

Fogalma

A legsúlyosabb allergiás reakció, mely közvetlen életveszéllyel jár. Sürgősségi gyógyszere az adrenalin autoinjector (AAI). Tüneteiről felismeréséről a honlapunkon bővebben olvashat.

Az Anaphylaxia kiváltó okai

Az anaphylaxiát több minden kiválthatja. Leggyakrabban gyógyszerek, különböző orvosi beavatkozásoknál alkalmazott kontrasztanyagok okozzák. Sajnos azonban az ételallergia szintén gyakori oka az anaphylaxiának. Szerencsére a halálos anaphylaxia ritka,  körülbelül 1 eset  fordul elő 1 millió embernél, de esélye sajnos nem nulla, kialakulása pontosan nem megjósolható. Az ételallergiásoknak együtt kell élni ezzel a rizikóval, ezért nagyon fontos a szigorú allergén-kerülő diéta.

Kiválthatja még méh vagy darázscsípés allergia is. Ez a súlyos allergiás reakció egyik leggyakoribb oka.

Némely embernél a gumi alapanyaga a latex szintén életveszélyes allergiás reakciót okozhat, így számukra nagyon fontos a latex tartalmú eszközök kerülése.

Vannak úgynevezett trigger faktorok ill állapotok amelyek elősegítik az anaphylaxia kialakulását vagy súlyosbítják annak lezajlását. Ilyenek pl. a fizikai terhelés, lázas állapot, menstruáció időszaka. Súlyosbíthatja a képet néhány betegség is, így az asthma bronchiále és az együttesen fentálló fertőző megbetegedések.

Az Anaphylaxia tünetei

Anaphylaxia a legsúlyosabb allergiás reakció, az allergénnel való találkozás után percek, nagyon ritkán 1-2 órán belül kialakuló életveszélyes állapot. Az allergén a szervezetbe juthat a bőrön keresztül (méh-darázs csípés, hajfestékek, latex, tetoválás és ritkán nagyon súlyos ételallergia), szájon át (ételallergének, gyógyszerek) és közvetlenül a véráramba juttatva (gyógyszerek, kontraszt anyagok).

Anaphylaxia során jellemzőek a bőr, légúti, keringési, idegrendszeri és emésztőrendszeri tünetek.

1. Bőrtünetek

• a. viszketés,
• b. kiütés, csalánkiütés
• c. vizenyő (ödéma) az ajkakon, szemhéjon, arcon

2. Légúti tünetek

• a. légutakat érintő tünetek
  
  • i. Nyelvduzzanat
  • ii. Nehezített nyelés/beszéd
  • iii. gombóc érzés a garatban
  • iv. A beszéd/hang megváltozása, rekedtes, karcos hang
• b. légzést érintő tünetek
  
  • i. Köhécselés, apró, száraz, nem múló köhögés
  • ii. Fulladás, nehezített légzés
  • iii. Mellkasi fájdalom, feszülő érzés
  • iv. Kifejezett légszomj

3. Keringést érintő tünetek

• a. Gyengeség
• b. Szédülés
• c. vérnyomás esés
• d. Sápadtság
• e. ájulás
• f. Keringés összeomlás

4. Emésztőrendszert érintő tünetek

• a. Hasi fájdalom, görcs
• b. Hányás

5. Eszméletet-tudatot érintő tünetek

• a. Ijedtség, agitáltság
• b. Zavartság
• c. Szédülés
• d. Bizonytalanság érzés
• e. eszméletvesztés

Anaphylaxia megjelenhet a fent említett teljes tünetegyüttes képében, de anaphylaxiáról beszélünk akkor is ha az allergén behatás után a fenti tünetek közül kettő megjelenik, még akkor is ha bőrtünetek nincsenek.

A WAO (World Allergy Organization) 2019-s állásfoglalása alapján anaphylaxia akkor mondható ki ha:

1. Akutan kialakuló rosszullét mely bőr és/vagy nyálkahártya tünetekkel jár (test szerte megjelenő csalánkiütés, viszketés, kipirulás és duzzadt ajak-nyelv) és legalább 1 az alábbi tünetek közül fellép:
   
   • a. légutakat és a légzést érintő tünetek.
   • b. keringést érintő tünetek
   • c. súlyos emésztőrendszeri tünetek
2. Akutan kialakuló alacsony vérnyomás vagy fulladás vagy gégét érintő tünetek megjelenése ismert allergén vagy magas rizikójú allergénnel való találkozás után.

World Allergy Organization Anaphylaxis Guidance 2020 Cardona et al. World Allergy Organization Journal (2020) 13:10047

Tények és Tévhitek

Tények az ételallergiák által kiváltott anaphylaxiáról

1. A halálos, étel kiváltotta anaphylaxia ritka.
2. Az előző reakció súlyosságából nem jelezhető előre a következő reakció súlyossága.
3. Néhány étel nagyobb valószínűséggel okoz súlyos reakciót, mint mások (földimogyoró, dió, halak, tengeri herkentyűk)
4. Serdülőkorban a kor sajátosságai miatt megnövekszik a súlyos/fatális anaphylaxiák veszélye.
5. A korai/időben izomba beadott adrenalin injectió javítja a súlyos reakció kimenetelét

Mit tehet a család és a beteg a súlyos allergiás reakció kivédéséért?

1. Kiemelt jelentőségű az allergén kerülés, mivel egyedül ez tudja megelőzni az allergiás reakciót.
   
   • a. Olvasd el az ételen levő jelöléseket, kérdezz azok allergén tartalmáról.
   • b. Közöld az étel elkészítőivel, aki az allergiás egyén számára ételt készít, hogy mire allergiás. Éttermi vagy iskolai személyzettel mindenképpen.
   • c. Tanítsad meg gyermeknek ill. a tinédzsernek hogyan kezelje az allergiáját és hogyan kommunikáljon róla.
2. A suboptimális asthma kontrol rizikó faktor a súlyosabb allergiás reakció tekintetében.
   
   • a. Használd az asthmára előírt gyógyszereidet!
   • b. Kövesd az asthma kezelési terved!
   • c. Ne hagyd el a gyulladáscsökkentő, asthmára felírt fenntartó gyógyszereid önhatalmúlag!
3. Amikor az allergiás reakció bekövetkezik, az azonnali izomba adott adrenalin injectió életmentő.
   
   • a. Mindig vidd magaddal az adrenalin injectiódat.
   • b. A barátaiddal, osztálytársaiddal, nevelőiddel és tanáraiddal ismertesd meg az allergiád és a teendőket allergiás reakció esetén!
   • c. Anaphylaxia esetrén ne késlekedj az adrenalin injectió beadásával!

Fatal food anaphylaxis: Distinguishing fact from fiction. Anagonostu et al. JACI Pract. jabuar. 2022

Gyakori Kérdések az Anafilaxiáról

1. Mi az Anafilaxia?
   
   • Az anaphylaxia az akut allergiás reakciók legsúlyosabb, életet veszélyeztető, igen hirtelen kialakuló, és egyre súlyosbodó formája.
2. Milyen gyakori az ételallergia és anafilaxia?
   
   • Az ételallergia gyakorisága 4-6% között mozog, hazánkban a 3-18 éves iskolai korosztály körében 2.5 %. Ez azt jelenti, hogy minden második iskolai osztályban (20 fős osztály létszámmal számolva) található egy ételallergiás gyermek.
3. Minden ételallergiás gyermeket anafilaxia gyanúsnak kell tartani?
   
   • Igen. Annak ellenére, hogy a legtöbb ételallergiás gyermeknél az élete során sohasem alakul ki az anfilaxia, kizárni a súlyos reakció létrejöttét teljes biztonsággal sohasem lehet, ezért minden kivizsgált ételallergiás gyermeknél számolni kell az anafilaxia lehetőségével.
4. Minden ételallergiás gyermeknek ugyanakkora esélye van az anafilaxia kialakulására?
   
   • Nem. Vannak olyan allergének ( tej, tojás, földimogyoró, dió félék, halak), és vannak olyan allergén fehérjék – ezek általában a hőstabil természetű allergén fehérjék- amelyek gyakrabban okoznak súlyos reakciót, de minden fehérje természetű anyag képes allergiát és ezáltal anafilaxiát is kiváltani.
5. Az anafilaxia súlyossága megjósolható az előző allergiás reakciók súlyosságából?
   
   • Sajnos Nem. Az előző enyhe reakció az allergénnel való találkozás esetén, nem biztosíték arra, hogy a következő találkozásnál is hasonlóan enyhe reakció fog lezajlani.
6. Mik az anafilaxia tünetei?
   
   • Az anafilaxia több szervrendszert érintő súlyos allergiás állapot. A legtöbb esetben bőrtünetek (csalánkiütés, kipirulás, ajak, szemhéj duzzanat) is vannak, amelyhez légúti tünetek (nehezített légzés, rekedtség, sípolás stb.) emésztőrendszeri tünetek( súlyos ismétlődő hasi görcsök, hányás ) és legsúlyosabb esetben keringés összeomlás tünetei (vérnyomás esés, ájulás és eszméletvesztés) társulhatnak.
   • Az anafilaxia bőrtünet nélkül is megjelenhet, ilyenkor a légúti és/vagy keringési tünetek az elsődlegesek.
7. Hogyan tudom megkülönböztetni az anfilaxia tüneteit, más megbetegedés tüneteitől? (pld: asztmás roham, heveny csalánkiütés, hasi görcsök és pánikbetegség)
   
   • Az anafilaxia tünetei hirtelen alakulnak ki és gyorsan rosszabbodnak. A legnagyobb segítség, ha a tüneteket a kialakulásukkal együtt értelmezzük. Anafilaxia kialakulásához allergén behatásra van szükség, ami lehet gyógyszer, étel vagy rovar csípés. Az ezek után hirtelen kialakuló és gyorsan romló jellemző tünet együttes anafilaxiára utal.
8. Asztma bronchiale megléte fokozott rizikót jelent a súlyos akár halálos anafilaxia kialakulására?
   
   • Önmagában az asztma bronchiale nem jelent fokozott rizikót, ugyanakkor a nem karbantartott súlyos asztma fokozott esélyt jelent a súlyosabb reakció kialakulására.
9. Mik azok a rizikó faktorok?
   
   • Rizikó faktoroknak azokat a tényezőket, állapotokat nevezzük, amelyek anafilaxiás reakció súlyosságát fokozhatják. Ezek a következők:
     
     1. éppen zajló fertőző betegség, lázas állapot
     2. súlyos, nem kontrollált asztma bronchiale
     3. zajló menstruáció
     4. alkohol
     5. fizikai terhelés
     6. kialvatlanság
     7. bizonyos gyógyszerek alkalmazása pld: nem-szteroid gyulladáscsökkentők
10. Mi az anafilaxia gyógyszere?
    
    • Az anafilaxia gyógyszere az időben alkalmazott izomba adott adrenalin.
    • Ennek dózisa: 0.01-0,015 mg/kg
      
      1. 7,5kg-30 kg között 150 mcg
      2. 30 kg felett 300 mcg
11. Ismételhető az adag?
    
    • Igen. Amennyiben az első adag beadása után 5 perccel nem tapasztalunk javulást a dózis megismételhető.
12. Hova kell adni az injekciót?
    
    • Az adrenalin injekciót mindig izomba kell adni. A beadás helye a comb külső-felső negyede.
13. Milyen néven van hazánkban forgalomban?
    
    • Epipen junior (150 mcg) és Epipen 300 mcg
    • Anapen junior (150 mcg) és Anapen 300 mcg
14. Ugyanúgy kell alkalmazni mindkét készítményt?
    
    • Nem. A beadás helye mindkettőnél megegyezik, de a két előretöltött toll szerű eszköz használata különbözik.
15. Ha nagyon hideg van vagy nedves a talaj, beadható a beteg álló helyzetében is az adrenalin?
    
    • Nem. Az anafilaxiás betegeket mindig le kell fektetni, mert különben a keringés összeomlás veszélye sokkal nagyobb. Ha nagyon fullad, fél ülő helyzet megengedett. Biztosítani kell hogy a kitágult perifériás erekből a vér vissza tudjon áramolni a szívbe.
    • A kihűlés ellen más módszerrel – pokróc, kabát leterítése a földre- kell védekezni.
16. Ha megkapta az adrenalint és jobban van, felállhat és hazamehet?
    
    • Nem. Az adrenalin beadása után is szükséges a fekvő helyzet biztosítása. Nem állhat fel, mert a vér újra az alsó végtagokba távozik, és szív üresben fog pumpálni.
    • Minden anafilaxiás, aki akár megkapta az adrenalint akár nem, állapottól függetlenül kórházi megfigyelésre szorul.
    • Kórházba mindig mentővel szállítandó.
17. Lehet állapot rosszabbodás az anafilaxia oldódása után?
    
    • Igen, ismert az úgynevezett kétfázisú anafilaxia, amikor az első roham megfelelő kezelése után pár órával újra megjelennek a tünetek. A anafilaxia utáni 24 órás kórházi megfigyelés ezt hivatott kivédeni.
18. Vidéki iskolában, távol az OMSZ székhelyétől egy 20kg-s 7 éves ismert földimogyoró allergiás gyermek véletlen földimogyoró tartalmú csokoládé fogyasztása után anafilaxia tüneteit mutatja. Megkapta a saját 150 mcg-s adrenalin készítményét, de 5 perc után sincs javulás sőt az anfilaxia mélyült. Az iskolában csak 300 mcg-s tartalék adrenalin injekció van, a mentő megérkezése még legalább 10-15 perc. Beadható a 300 mcg-s adrenalin?
    
    • Igen. Az adrenalin túladagolás veszélyei messze alulmaradnak az anafilaxia rosszabbodásának súlyos következményeitől.

Ellátási tervek

AAI használata